Sorozatos gipszelés

Ez egy nem invazív terápiás beavatkozás, amelyet az alsó és felső végtagokon alkalmaznak az izomtónus normalizálására, a mozgástartomány javítására, valamint a járás vagy a felső végtagok funkciójának javítására neurológiai problémákkal küzdő embereknél.

A módszer különösen hatékony neurológiai problémák, spaszticitás, izommerevség vagy kontraktúrák esetén, és segíthet javítani a járást, a testtartást vagy a felső végtag funkcióit.

Hogyan működik a gipsz?

Passzív nyújtás: A gipsz az ízületeket enyhén megnyújtott helyzetben rögzíti, így biztosítva a feszes izmok állandó nyúlását. Ez a hosszú távú, alacsony terhelésű (szubmaximális) nyújtás elősegíti az izomrostok megnyúlását és a kollagén átalakulását, csökkentve az izom merevségét.

A gipszelés úgy fejti ki hatását, hogy hosszú távú, statikus feszültséget gyakorol a lágy szövetekre. Hosszabbított helyzetben történő rögzítés esetén szarkomerogenezis lép fel – ez az a folyamat, amelynek során új szarkomerek kerülnek az izmokba, ami megnöveli az izomrostok hosszát. Állatmodelleken végzett vizsgálatok kimutatták, hogy rövidített helyzetben történő rögzítés a szarkomerek számának csökkenéséhez vezet, míg a hosszabbított helyzet elősegíti az izmok adaptív megnyúlását.

Fokozatos előrehaladás: minden gipszet hetente vagy gyakrabban cserélnek, lehetővé téve a nyújtás fokozatos növelését, ahogy az izmok alkalmazkodnak. Ez segít elkerülni a fájdalmat és a szöveti károsodást.

A spaszticitás (hipertonia) csökkentése: Az optimális ízületi helyzet fenntartásával a gipsz gátolja a rendellenes reflexeket és csökkenti a túlzott izomaktivitást.

A gipsz viselés alatt és után a megfelelő fizioterápia lehetővé teszi, hogy használjuk az elért szerkezeti változásokat, illetve javítsuk a testtartást és a mozgásmintákat, például a járás vagy a felső végtagok mozgása terén.

A gipsz leggyakoribb felhasználási területe a boka- és térdízületek, de a felső végtagok esetében is hatékonyak a mozgástartomány és a kézfunkció javításában, valamint a csípőízületek és más, kontraktúrák által érintett ízületek esetében is.

A gipsszel végzett terápia a következő formákban alkalmazható:

  • sorozatos gipszelés
  • korlátozó gipszelés
  • korrekciós vagy javító gipszelés

 

Ez egy nem invazív terápiás beavatkozás, amelyet az alsó és felső végtagokon alkalmaznak az izomtónus normalizálására, a mozgástartomány javítására, valamint a járás vagy a felső végtagok funkciójának javítására neurológiai problémákkal küzdő embereknél.

Kiknek lehet hasznos a gipszelés?

Neurológiai problémákkal küzdő betegek, például:

  • agyi bénulás,
  • izomsorvadás,
  • idiopátiás lábujjhegyen járás,
  • spasztikus genetikai paraplegia,
  • traumás koponya-, és agysérülések,
  • gerincvelői izomsorvadás,
  • ízületi merevség

 

vagy egyéb állapotok, amelyeknél az alábbi problémák jelentkeznek:

  • mozgáskorlátozottság
  • izommerevség
  • hipertonia
  • linearitási zavarok
  • közepes mértékű kontraktúrák
  • járászavarok
  • felső végtag funkciózavarok

Novak I, Morgan C, Fahey M, Finch-Edmondson M, Galea C, Hines A, et al. State of the Evidence Traffic Lights Systematic Review of Interventions for Preventing and Treating Children with Cerebral Palsy. Curr Neurol Neurosci Rep. 2020;20(2):3.

Tanulmányok kimutatták, hogy a sorozatos gipszelés rövid idő alatt hatékonyan csökkentheti vagy megszüntetheti a korai/közepes kontraktúrákat. A végső eredményt azonban nagyban befolyásolja a gipszet felhelyező személy szakértelme. A végtag megfelelő korrekciójával szakszerűen felhelyezett gipsz jelentősen javíthatja a mozgástartományt. 

Az alsó végtag esetében a következő elemeket kell figyelembe venni:

  • a sarokcsont  pozicionálása és rögzítése
  • valgus vagy varus deformitás korrekciója
  • a lábközépcsontok megfelelő támasztása
  • a hosszanti ív megnyújtása
  • az elülső lábfej addukciójának korrekciója
  • az elülső lábfej pronációja
  • a lábujjak támasztása

A gipszkötés pontatlan felhelyezése a lábközépcsont biomechanikai tengelyének zavarához vezethet, és másodlagos deformációt, úgynevezett “midfoot break” elváltozást okozhat. Ez látszólag a mozgástartomány javulásának benyomását keltheti, de a mozgás a láb középső részén fog bekövetkezni, míg a valódi bokaízületben nem jön létre változás. 

Jelentős hipertonia (fokozott izomtónus) esetén fontolóra kell venni a botulinumtoxin korai alkalmazását, mivel ez javíthatja a gyermek gipsz iránti toleranciáját. Ez azonban nem mindig szükséges.

Milyen gyakran kell cserélni a gipszkötést?

A gipszkötés cseréje nagymértékben függ a kontraktúra és a spasztikusság súlyosságától. Kisebb mozgáskorlátozottságú és enyhe hipertoniás gyermekeknél elegendő hetente egyszer cserélni a kötést, míg közepesen súlyos problémák esetén a gyakoriságot 3 napra kell növelni, hogy felgyorsuljon az egész folyamat, és minimalizálódjon az izomgyengeség és az érzékelési zavarok kockázata.

Különleges helyzetekben és meghatározott célokból a gipsz viselésének időtartama egyénileg módosítható, pl. csak a hétvégére.

Van-e ellenjavallata a gipszelésnek?

Minden gyermek esetében egyéni értékelésre és minősítésre van szükség a gipszeléshez, amelyet fizioterapeuta vagy orvos végez. A minősítés során azonban figyelembe kell venni az alábbi ellenjavallatokat:

Abszolút ellenjavallatok

  • bőrintegritási problémák: nyílt sebek, fertőzések
  • keringési zavarok (pl. hideg bőr, trofikus változások, gyenge disztális pulzus)
  • törések, csonttörések
  • állandó kontraktúra és csontos elváltozások
  • a végtag használatának szükségessége a létfontosságú funkciók monitorozására,
  • jelentős duzzanat és/vagy nem összeforrt törés
  • magas vérnyomás és megnövekedett koponyaűri nyomás
  • autonóm diszfunkció (roham)
  • autonóm diszreflexia/hiperreflexia
  • heterotópiás csontosodás: a gyulladt szövetek nyújtása ronthatja az állapotot

 

Relatív ellenjavallatok

  • Érzékszervi hiányosságok vagy kommunikációs akadályok: olyan betegek, akik nem tudják jelezni a kellemetlen érzést vagy a felfekvést
  • allergia a gipszanyagokra: korábbi bőrreakciók üvegszálra, párnázásra vagy ragasztóanyagokra
  • túlzott izzadás vagy ödéma: veszélyeztetheti a gipsz integritását vagy növelheti a bőr károsodásának kockázatát
  • előrehaladott csontritkulás
  • csontrendszeren kívüli csontosodások 
  • kognitív/viselkedési tényezők: rossz tolerancia a hosszan tartó immobilizációra vagy nehézség a megfigyelési protokollok betartásában
  • egyidejű orvosi kezelés: a botulinumtoxin adagolása kiegészítheti a gipszkötést, de orvosi felügyeletet igényel

 

A gipszelés előnyei

  • Jobb mozgékonyság: a mozgástartomány növekedése javítja a járásmintát, az egyensúlyt és a funkcionális tevékenységeket, mint például a járás vagy a fogás.
  • A műtéti beavatkozás elhalasztása/elkerülése: az ízületek mozgástartományának javításával reálisan elhalaszthatjuk vagy elkerülhetjük a műtéti beavatkozást, pl. az ín vagy az izom megnyújtását.
  • Fájdalomcsillapítás: az izomfeszültség és a helytelen testtartás okozta kellemetlenségek csökkentése.
  • Ortézis kezelés előkészítése/megvalósítása: az ízületek igazításának javításával növeli az ortézisek toleranciáját és jobb ortézis korrekciót tesz lehetővé.

Mi a gipszelés menete?

A gyógytornász vagy orvos részletes interjú keretében alapos értékelést végez a páciensről, figyelembe véve többek között a kórtörténetet, a botulinumtoxin-injekciókat, a bőrallergiákat/túlérzékenységet, a korábbi gipszöntéseket, a jelenlegi terápiát, az ortopédiai segédeszközöket, valamint a páciens és családja céljait.

Ezt követően felmérik a beteg aktivitását (nagy és finommotorikus képességek), pl. mozgás, járás, felső végtagok funkciója, és meghatározzák az esetleges limitációkat.

A vizsgálat során elsősorban a mozgástartományt, az izomerőt és -szelektivitást, valamint az izomtónust kell mérni. Ezenkívül mindig érdemes értékelni a felületi és mély érzékelést, valamint az esetleges fájdalmat.

Ennek alapján a szakember a beteggel és családjával együttműködve reális terápiás célokat tűz ki és meghatározza a kezelés menetét. A gipszelés folyamatát alaposan át kell beszélni.

 

Gipszelés folyamata: (az alsó végtagok példáján)

A gipszet 2–8 hétre alkalmazzák, beállítva az adott testrész kívánt szubmaximális korrekcióját, majd a haladás függvényében a változások során módosítják azt. A gipsz felhelyezését két személy végzi.

A gipsz felhelyezése után a gyermek a használt gipszanyag típusától függően 2–24 óráig nem terhelheti az alsó végtagjait.

A gipszet oszcilláló fűrésszel távolítják el, amely (az oszcilláció miatt) nem károsítja a gyermek bőrét, de hangja félelmet és kellemetlenséget okozhat, ezért célszerű zajszűrőt vagy Bluetooth fejhallgatót használni a hang tompítására. Jó gyakorlat az is, ha a teljes folyamatot érthető módon elmagyarázzuk és leírjuk a gyermeknek. Fotókat és videókat is felhasználhatunk, hogy a gyermek pontosan megértse, mi fog történni, ezzel csökkentve a szorongását.

Ha az alsó végtagjára kell gipszet feltenni, kérjük, a gyermek viseljen laza nadrágot és széles zoknit, hogy a gipsz felhelyezése után könnyen felöltözhessen.

Viselkedés gipszben:

Az első 5 órában félóránként, majd naponta 3-4 alkalommal ellenőrizze a lábujjak vérkeringését az adott utasítások szerint.

A gipsz felhelyezése után 24 óráig/egy óráig a gyermek ne terhelje a végtagot, majd folytassa a normális fizikai aktivitást, de ne ugráljon és ne üsse a gipszet kemény felülethez.

Az aktív mozgás minden gipszen kívüli ízületben végezhető és javasolt.

A végtagokat érdemes éjszakára megemelni.

Problémák esetén telefonon vegye fel a kapcsolatot a gyógytornásszal!

Mivel a gipsz a felvitele után megkeményedik, a végtagot a gipszelés után duzzanat és ischaemia szempontjából figyelni kell. A gipszelés után az első 2 órában ellenőrizze, hogy a gipsz nem szorult-e meg túlságosan. Ha a gipsz túl szoros, azonnal forduljon orvosához vagy gyógytornászához.

FONTOS! Ha a gipszelt végtagon duzzanat vagy ischaemia jelei (pl. kék foltok, nyomás után a kifehéredett bőr lassan vagy nem változik vissza bőrszínűre) jelentkeznek, azonnal forduljon orvosához vagy gyógytornászához.

A gipsz viselése alatt a gyermek kezelésen vesz részt, és minden nap előre megtervezett gyakorlatokat végez, hogy elérjük a várt eredményeket, például javítsuk a járásmintát, növeljük a gyaloglás távolságát vagy sebességét.

A terápia során a stabilitás és a proximális kontroll javítására, az alsó végtagok helyes terhelésére és a járás újratanítására koncentrálunk.

A gipszben lévő gyermek képes járni és a legtöbb hétköznapi tevékenységet is el tudja végezni (hasonlóan az ortézis viseléséhez).

A gipszre cipőt használunk. Mindig tegyen fel cipőt gyermeke gipszére! A gipsz sima és csúszós, ezért egyes felületeken megcsúszhat és megrepedhet, ami károsíthatja gyermeke bőrét és ronthatja a járásmintáját.

Mit ne tegyen a gyermek, ha gipszet visel?

  • Ne fusson és ne ugorjon, mert a gipsz eltörhet.
  • Ne játsszon homokozóban, mert a homok a gipsz alá kerülhet, és horzsolásokat és bőrsérülést okozhat.
  • Kerülje a kavicsot, apró köveket, laza fakérget, fűrészport, frissen nyírt füvet és port is – ezek bejuthatnak a bőr és a gipsz közötti résbe, dörzsölést vagy nyomást okozva, ami irritációt, sőt felfekvést vagy sebeket is eredményezhet.
  • Ne tegyen semmit a gipsz alá (még akkor sem, ha meg akarja vakarni magát).
  • A gipsz semmilyen körülmények között nem nedvesedhet meg, mert ez károsíthatja a bőrt. Ne merítse vízbe a gipszet (még akkor sem, ha műanyag fóliával van védve) – fürdéskor a legjobb, ha a lábait a kádon kívül tartja. A gipsznek további védelmet nyújthat egy dupla réteg frissentartó fólia és egy műanyag zacskó.

A gipszelés befejezése után a mozgástartományt megfelelően kiválasztott nappali ortézissel és/vagy éjszakai ortézissel kell biztosítani. A fizioterápiát intenzíven kell folytatni, hogy a gyermek megszokja az új testhelyzetet, megerősödjenek az új mozgástartományban lévő izmok, és automatizálódjanak az új motoros képességek. Aktív, célzott erősítő edzés ajánlott, hogy a tevékenység során kihasználható legyen az újonnan elért mozgástartomány.

Mire kell figyelni gipsz viselése során?

Keringés

Nagyon fontos, hogy rendszeresen ellenőrizze a keringését. Ha megnyomja az ujjhegyeit, azoknak ki kell fehéredniük, majd körülbelül 2 másodperc múlva újra rózsaszínűvé kell válniuk. Forduljon fizioterapeutájához, ha az ujjai fehérek maradnak, kékes színűvé válnak, vagy hosszú ideig hidegek, duzzadtak maradnak. Lehet, hogy a gipsz túl szoros és korlátozza a vérkeringést, ebben az esetben el kell távolítani. A vérkeringés javítása érdekében fektesse gyermekét a hátára, és párnákkal emelje meg az alsó végtagjait. Ez a testhelyzet jelentősen megkönnyíti a vénás véráramlást.

Zsibbadás

Ha gyermeke zsibbadásról, bizsergésről vagy fájdalomról panaszkodik az alsó végtagjaiban, minél hamarabb forduljon gyógytornászhoz. Ez azt jelentheti, hogy a gipsz nyomja az idegeket, és azonnal el kell távolítani.

Fájdalom

Ha gyermeke tartós fájdalomra panaszkodik, amely pontosan a boka vagy a sarok környékén jelentkezik, az arra utalhat, hogy a gipsz nyomja az adott területet. A bőrkeményedés vagy hólyag kialakulásának megelőzése érdekében forduljon fizioterapeutához. Ha a tünetek továbbra is fennállnak, vagy ha gyermeke nem tudja terhelni az alsó végtagjait, a gipszet el kell távolítani.

Izzadás

A gyermek lábának fokozott izzadása (különösen nyáron, amikor magas a hőmérséklet) normális jelenség. A bőr ilyenkor fehérebbnek és nedvesebbnek tűnhet. Ha nem jár fájdalommal, ez az állapot nem ok az aggodalomra. Ha azonban fájdalom jelentkezik, forduljon fizioterapeutához, aki felméri a helyzetet és szükség esetén további lépéseket tesz.

Viszketés

A gipszkötés felhelyezése után az egyik leggyakoribb panasz a viszkető bőr. A viszketés enyhítésére finoman megütögetheti a gipszkötést. Nagyon ritka, hogy allergiás reakció lépjen fel a gipszeléshez használt anyagokra. Ha azonban gyermeke érzékeny bőrű, és allergiát gyanít, forduljon fizioterapeutájához, hogy részletesen megbeszéljék a helyzetet, mert lehet, hogy el kell távolítani a gipszet.

A gipszelés megkezdése előtt bátran tegyen fel minden kérdést gyógytornászának vagy orvosának, ami Önben vagy gyermekében felmerül.